Hol vannak az ibolyák, hol van a vidám nép,
mely övezte, merre járt, a virágkirálynét?
"Ifjú, a tavasz oda:
elhervadt az ibolya." -
Hol a rózsa, mit dalos kedvünkben leszedvén,
pásztor hordott süvegén, pásztorlány a kebelén?
"Lányka, jaj, elszállt a nyár:
elhervadt a rózsaszál." -
Vígy az érhez, mely a friss ibolyát locsolta,
s a völgybe futott alá, csöndesen csobogva.
"Forró volt a vágy s a nap:
az a kis ér elapadt." -
Vígy a lugashoz, hol a rózsaszál kifeslett,
hol a pásztor s pásztorleány szerelembe estek.
"Szélvész zúgott itt tova:
zöld lugasnak nincs nyoma." -
Hol a lány, akin megállt szemem, megpihenvén,
s ki lehajolt nyomban az ibolyákra szendén?
"Ifjú, a báj röpke ék:
elhervadt a lányka rég." -
Hol a dalnok, aki a tarka réten állt, hogy
versbe szedjen patakot, lányt, lugast s virágot?
"Lányka, száll az életünk:
a dalnok is messze tűnt."
/Ford.: Kálnoky László/
/Forrás: Szerenád/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése