Balla Zsófia: A táj

Dombok mindenekelőtt
s eltévedt házak oldalában
kizöldült kertek s csíkokban földek
vizek a kövek közt
kagyló a vizekben
porló csillogás halak
lángos fenyős madaras
meredek lépésű ijesztő magasság és mélység
szőttesbe rajzolt merészség
utak
mentén babonás falvak
városok faragott kőből kapuból toronyból
haranggal
nappal
nyáron ragadó meleggel
télen repedő faggyal
de legszebb színes meleg őszben
hűvösen perzselő tavaszban
éggel
lucskosra taposott jéggel
vagy tépő tiszta kékkel
gyakori sötétséggel
fénnyel
mosollyal hüppögéssel
lelkendezéssel
gyásszal
akáccal

bennem élőhalott virággal