Riasztó, mint a fölmorajló tenger
és mint a végtelen hó, épp olyan.
Álarca mélyén bús Halál rohan -
jaj, üstökömbe kap s én gyáva Ember
remegve ejtem lelkemet elébe.
A szívem hallgatom - kopog-e még?
És megunom az egyhangú zenét,
pedig de jó, ha ver és nincsen vége.
Úgy érzem, mintha ingoványon járnék
és jaj süpped alattam a talaj,
de bennem még ellentállás szaval,
de fülemet betömte. - Ó, mi vár még
reám, ki immár néma, hangtalan.
- Fejem lehajtva megadom magam.
és mint a végtelen hó, épp olyan.
Álarca mélyén bús Halál rohan -
jaj, üstökömbe kap s én gyáva Ember
remegve ejtem lelkemet elébe.
A szívem hallgatom - kopog-e még?
És megunom az egyhangú zenét,
pedig de jó, ha ver és nincsen vége.
Úgy érzem, mintha ingoványon járnék
és jaj süpped alattam a talaj,
de bennem még ellentállás szaval,
de fülemet betömte. - Ó, mi vár még
reám, ki immár néma, hangtalan.
- Fejem lehajtva megadom magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése