2012. július 5., csütörtök

Kosztolányi Dezső: Csöndes, tiszta vers


Nincs semmim...Így megyek magamban -
tip-top -szeliden, csendesen.
S ha éjjel bántanak a rablók,
kitárom két üres kezem.

A rablók sírnak velem együtt,
olyan-olyan szegény vagyok,
mint kisded első fürdetőjén
és mint a teknőn a halott.

De tart a föld. Ez az enyém még,
feszül az ég a fejem felett
s kitárom az örök egeknek
örök-mezítlen testemet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése