Bús az ősznek hervadása,
Hulló lombok, néma táj:
De az ősznek van varázsa,
Enyészetben méla báj.
A gyümölcs hull - semmi: érett!
Hallgat a lomb - semmi: szólt!
Öltsön a mező fehéret -
Semmi: oly dús zöldje volt!
Csak, ha bimbó fővel asznak
A virágok: oh, ez fáj:
Ha reménye új tavasznak,
Most születve, sírba száll.
Óh, derülj hit, ifju lélek,
Légy a vidám hajdani:
Gyönge vagy még a zord télnek
Koszorúját hordani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése