Öltözik már a tavasz
Zöld selyemruhába.
Lengő haja napsugár,
Gyors felhő a fátyla.
Ajkán a szó zene,
Lehe bűvös illat,
S ha fölnyitja kék szemét,
Bú sötétje virrad.
Mosolyogva nézdeli
Arcát habtükörbe',
S pajkosan szór két keze
Virágot a földre.
S amerre csak átsuhan:
Játszi szellő támad.
Kék ibolya nő nyomán,
S mosolyog a bánat.
Akinek csak egy futó
Mosolya jut, boldog.
Én sohajtok egyedül,
Ó, csak én szomorgok!
Úgy nézek rád, szép tavasz,
Mint a lány szemébe,
Ki, mióta elhagyott,
Nem lát, nem vesz észre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése