2012. szeptember 4., kedd

Hermann Hesse: Elizabeth



Mint felhő, mely az égen
fehéren átlebeg,
oly távoli s fehér és
szép vagy, Elizabeth.

Megy, vándorol a felhő,
emléke sem marad,
de álmaidon éjjel
fehéren áthalad.

Megy, vándorol, s oly égi
ezüsttel tündököl,
hogy rá gondolsz csak egyre,
s édes honvágy gyötör.

/Ford.: Kálnoky László/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése