Térdre hull az éjszaka,
elesik s nem tud remélni.
Az élethez engem semmi se köt már,
elhallgatok hirtelen,
míg a holtak anyái
másodszor készülődnek immár.
Sajnálatraméltóak vagyunk
mind-mind, kik hátramaradtunk.
Csalódni örökké, a tisztaságig.
Örökké.
Térdrehull az éjszaka.
Fogsz-e imádkozni ma este Desdemona?
/Ford.: Végh György/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése