Magas falakon túl,
hátam mögött
paradicsom
terül el.
Zölden csillogó köszmétebokrok,
szalmakunyhó,
s üvegcseresznye a fákon.
Senki nem tud felőle.
Egy fűszálon
katicabogárka mászik,
hopp,
lepottyan aranysárga boglárkák közé.
Segítőn
hajolnak le a százszorszépek,
az árvácskák haragos arcot vágnak.
Elfelejtve
fénylenek a virágágyak
/Ford.: Kálnoky László/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése