Nem nyár ez, mi az őszbe visz -
mért hallgatsz némán, mint a víz?
Másutt hazád, az ég veled,
a csendet hócsengőként viseled.
Napokat, éjeket letépel,
s mind egybefűzöd gyatra kézzel.
A hegyet mélységnek láthatod,
kívülről tudod bánatod.
Nem tudod, hogy mit látsz fölül:
hínár tekereg a fejed körül.
/Ford.: Kormos István/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése