2012. november 29., csütörtök

Jonas Strielkünas: Őszi tájakon


Se virradt, se hajnalodott -
Őszi nap volt, télbe játszó:
Csak megmoccant - s már lobogott,
Mint egy fakult, öreg zászló.

Udvarról az eget verte
Pár ing, madzagra tekergőn.
Rozsdás lett az acélfejsze:
Tavaly dobták el az erdőn.

Ne keress - és hátha találsz!
Véletlen haladtam arra.
Kuporgott a kúton a ház
Varjú módra nyugodt varja.

Szomszédok jártak eszemben
Egy hajdani, őszi tájról.
Sirató szállt: mintha engem
Siratnának messze, távol.

/Ford.: Tandori Dezső/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése