2012. december 1., szombat

William Blake: London



A parton járok szerteszét
megannyi ódon házsoron,
s az arcokon kín, gyengeség
redőivel találkozom.

Ha Férfi átka feldörög,
ha Gyermek sír, hogy álma nincs,
s szóban, jajban ott csörög
az ész-csinálta rabbilincs.

Kéményseprők sóhaja
leng a rémült Templomon,
szegény Katonák jaja
vért csordít a várfalon.

Míg újszülöttjét elveri,
dögvészt sikolt az utcalány,
s az éj átokkal van teli
a Házasság ravatalán.

/Ford.: Gergely Ágnes/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése