Az erdőben elülnek már a varjak
és lelkemben a sötét gondok is,
szűz Hold csókolgat száz rügyező gallyat
s ujult szerelmet fehér arcod is.
Most minden: erdő, rét s az ég is hallgat.
S hallgatnak most a büszke dalok is.
De vége lesz a csodás végtelennek
a Nap, a küzdelem kikél s hamis
gondok, varjak szöllőkre, szivre kelnek,
a zöld lehull és véle álmom is.
A hajsza jön, a hajsza krajcáros, bús
s az estét várom: új holdat teremtek.
Isten vagyok s a leghitványabb koldus!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése