2012. szeptember 7., péntek

Claude de Pontoux: Az álomhoz


Ó, drága álom! Benned elpihen
A vad robot, a gond, a kín, a bánat,
Te megvígasztalsz, ringatsz szeliden
S megédesíted minden éjszakámat.

Ujjong a szívem, béke önti el,
Mihelyt szememre száll rózsás homályod.
Szépséges istennőm forrón ölel,
Amit remélek, azt valóra váltod.

Álmothozó éj, bűbájos varázslat,
Jóságos álom! Áldatlan napom,
Ezer sebét gyógyítón béhegeszted,

S ha már a jót csak álmomban kapom:
Ó, Ámor, add, hogy reggelt sose lássak,
És mindörökre éjszakába vesszek.

/Ford.: Heltai Jenő/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése