Nincsen idő a váramban -
Az órákat nem számlálom...
Halál és élet váltja egymást:
A kijárást - nem találom...
Csak örökkévalóság van
A váramban s végtelenség...
Acélkapu, hideg oszlop
És halálos kietlenség...
Verem csak az acélkaput...
Süket visszhang szól a csendben...
Zúg a tenger, szikra porlik, -
A sötétben porlik lelkem...
A reggelt már nem látom meg
A vak csillag folyamában...
Megvakultam...Hív az ablak...
Sok század a zsákmány nálam...
Messze harang...Egyre szólít...
Hogy reggel lesz, hírlik itt már...
Letérdelek majd és várom:
Acélkapum szétmállik tán...
/Ford.: Végh György/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése