Cristóvao Falcao: Dal

Nem jön álom a szememre,
nem tudom lehunyni sem,
mivel fönnvirraszt szivem!
Egész álló éjszakán át
bolygatott a szerelem,
le se hunytam két szemem,
mik az éber éjt vigyázták,
s a reggelt virrasztva várták:
virrasztottak, meghiszem,
mivel fönnvirraszt szivem!
Szunyni vágytam reggelig,
s ébren vártam én a fényre:
éjszakám ha így telik,
senki számon azt ne kérje:
minden éjszakát eféle
gond tölt meg, más semmi sem,
mivel fönnvirraszt szivem.
Madarak, kik úgy daloltok,
ahogy a szerelmesek,
sohase szeressetek:
ki szeret, mind meghasonlott.
Hogyha szómra nem hajoltok,
bús szemem reáviszen,
mivel fönnvirraszt szivem.

/Ford.: Kálnoky László/