2012. november 29., csütörtök

Jonas Strielkünas: Egyedül



Most sötét vár...fénytől bucsúzom...
Most az éjtől...s a fény fogad -
És figyeltem a közös úton
A távolodó hangokat.

Mikor, merre, miféle árban
Tűnt el az a zajos tömeg?
Mely júniusban, februárban,
Hogy csöndben megelőzhetett?

Komor fényt pörget a poroszlop.
Kél a hangomban furcsa csend.
Képek, miért, hogy elfakultok?
Hallásom reszket - mit jelent?

Húzó madárraj némasága...
S az úti zaj mind harsogóbb!
"Ne menj még!" - egy hang ezt kiáltja.
Mi az? tán már itt sem vagyok?...

/Ford.: Tandori Dezső/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése